Zöldségfélék állandó helyre vetése

helyrevetéssel szaporítjuk pl. a zöldbabot és a sárgarépátLegutóbb azokról a zöldségekről olvashattál, amelyekből palántát kell nevelni, mielőtt kiülteted a kertedbe. Ha már nem emlékszel rájuk, itt megnézheted!

Most pedig azokról lesz szó, amelyeknek magjait közvetlenül a zöldségágyásodba szórhatod. Ezeket a zöldségeket helyrevetéssel szaporítjuk, persze csak akkor, ha már megfelelőek az időjárási viszonyok.

A következő zöldségeket helyrevetéssel szaporítjuk:

Helyrevetéssel és palántáról is lehet nevelni: uborka, tökfélék, saláta, cukkini, patisszon (csillagtök), bimbóskel, brokkoli.

Most nézzük meg, hogy az egyes zöldségvetőmagokat mikor vetheted el a végleges helyükre. Természetesen ez függ az időjárási viszonyoktól is. (Most például 2013. március 14-ét írunk, és éjszakára mínusz 10 fokot jósolnak!)

  • március elején, amint a talaj megfelelő állapotba került (nem fagyos, nem süllyedsz el benne), vethető a kifejtőborsó, a sárgarépa, a petrezselyem, a pasztinák
  • március közepén, ha a talaj hőmérséklete elérte az 5 – 8 C-ot, vethető a vöröshagyma, póré, fokhagyma, velőborsó, cékla, hónapos retek, káposztafélék, levélzöldségek (saláták, sóska, spenót) és a burgonyagumó
  • április vége – május eleje, ha a talaj elérte a 10 – 12 C-os hőmérsékletet: uborka, dinnye, csemegekukorica, zöldbab, fűszerpaprika. Vethető a cukkini, spárgatök, sütőtök, csillagtök is, de ezek fagyérzékenyek, úgyhogy ha biztosra akarsz menni, akkor a májusi fagyok (kb. máj. 15.) után vesd el őket
  • július – augusztusban még vethetsz: hónapos retket, zöldbabot, spenótot, hagymát, csemegekukoricát, sárgarépát, céklát

fejes saláta

Az, hogy melyik magot milyen mélyre veted, meghatározza a mag mérete. Minél nagyobb egy mag, annál mélyebbre kell, hogy kerüljön a földben. A vetés mélységéről és a sortávolságról pontos információt találsz a vetőmagos tasakon.

A zöldségágyást már az előző ősszel készítsd elő. Ásd fel és dolgozz bele komposztot vagy szerves trágyát, hogy a zöldségeid bőséges tápanyaghoz jussanak.

Tavasszal lazítsd fel az ágyásod, gereblyézd el, szedd ki belőle az ottmaradt elszáradt növényi részeket, köveket. Utána fogj egy deszkát, tedd le egyenesen a földre és annak a mentén kis kapával húzz egy sort. Utána tedd arrébb a deszkát és húzz egy újabb sort. Így folytasd, amíg van helyed az ágyásban. Ezekbe a sorokba vetheted például a sárgarépát, borsót, salátát, retket, céklát, sóskát, spenótot, petrezselymet. Az apró magokat ujjaddal szórd, mintha az ételt sóznád. A nagyobb magokat pedig egyesével helyezd el a sorokba, hogy milyen távolságra legyenek egymástól, azt nézd meg a tasakon.

soros vetés: kukorica

Vannak nagy helyet foglaló zöldségek is, ilyenek például a tökfélék, a cukkini, a zöldbab. Ezeket lehet fészekbe is vetni, ami azt jelenti, hogy a kezeddel vagy ásóddal kialakítasz egy kisebb mélyedést és ebbe szórsz 3 – 5 magot.

fészkes vetés: cukkini

Az elvetett magokat ezután takard be földdel. A gereblyéd gömbölyű részével egyenletesen oszlasd el a földet a sorok tetején. Locsold meg a magokat, de óvatosan, nehogy kimosd őket a földből. Figyeld őket, ahogyan fejlődnek! Ha gyomokat látsz körülöttük, húzd ki őket!

Nézd, milyen gyönyörű ez a borsó! Ugye Te is szívesen megennéd? A Te kertedben is nőhet, már tudod, mit kell tenned!

zöldborsó: helyrevetéssel szaporítjuk

 

Hozzászólások

Zöldségfélék állandó helyre vetése — 2 hozzászólás

  1. Tisztelt Szerkesztő!
    Úgy kb. 40-50 évvel ezelőtt a Görögdinnyét,és a Sárgadinnyét is helyrevetették az őseink. Valahogy mégis időben volt a piacon megfelelő ízű zamatú gyümölcs, pedig nem nagyon pétisózták és táp-oldatozták, inkább állati eredetű szerves trágyát használtak. Talán vannak mások is akik így gondolják. Mi a véleményük?

    Tisztelettel Orosz Károly

  2. Tisztelt Orosz Károly!
    A dinnyeféléket lehet palántázni és helyrevetni is, főleg házikertben, gyerekekkel nyugodtan lehet ez utóbbival próbálkozni, hisz sokkal egyszerűbb. Nagyüzemi termesztésben a kiszámíthatatlan időjárási viszonyok és a korai eladhatóság miatt palántázzák is a dinnyét, de jó lenne, ha a témában egy termesztő válaszát is hallhatnánk. A kiskertünkben mi is házi készítésű komposztot vagy szarvasmarhatrágyát használunk. Egyetértek Önnel abban, hogy felesleges a műtrágyázás, hisz fellazítja a növényi szöveteket. Reméljük, idén finom, zamatos dinnyékkel találkozhatunk a piacon!